Lampedusa szigete az elmúlt években számtalan alkalommal szerepelt a hírekben, mivel a szicíliai sziget vált a mediterrán bevándorlási krízis egyik fő központjává. A jobb élet reményében több százezer menekült érkezett az alig hatezer lakosú szigetre Afrikából és a Közel-Keletről. Gianfranco Rosi hosszú hónapokat töltött Lampedusán, hogy kamerájával rögzítse az eseményeket, egyúttal bemutassa a szicíliai közösség kultúráját és mindennapjait. Filmjében a helyiek hétköznapi élete mellett a hetente a szigetre érkező több száz menekült túlélésért folytatott küzdelmébe is bepillantást enged. Mindezzel párhuzamosan ismerhetjük meg Samuele-t, a 12 éves helyi kisfiút, aki a helyi tengeri hagyományoknak ellentmondva a szárazföldön érzi igazán elemében önmagát.
A legjobb dokumentumfilm Oscar-díjára jelölték a Tűz a tengeren című alkotást, ami négy díjat nyert az idei Berlinalén. Az egyik legrangosabb és legrégebbi ’A’ kategóriás filmfesztiválon Gianfranco Rosi megrázó alkotása kapta a fesztivál fődíját, az Arany Medvét, valamint elnyerte az ökumenikus zsűri díját, az Amnesty International elismerését és a Berliner Morgenpost olvasói zsűrijének díját. A filmet emellett beválasztották az Európai Filmakadémia legjobb dokumentumfilm kategóriájának tizenöt jelöltje közé, így esélyes az év európai dokumentumfilmje díjára. A Tűz a tengeren a versenyprogramban szerepel a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon is. A 2013-ban a Róma körül című filmjével Arany Oroszlán-díjat nyert rendező közvetve maga is érintett a Tűz a tengeren témájában, hiszen Eritreában született és onnan kellett fiatalkorában elmenekülnie.