A Frankofónia a párizsi Louvre történetéről szól a második világháború idején, benne arról is, hogyan óvták a múzeum egyedülálló és felbecsülhetetlen értékű kincsit a náci megszállóktól. Mindeközben az alkotás a reneszánsz korától napjainkig mutatja be a világ egyik legnagyobb gyűjteményével rendelkező múzeumának történetét.
A Frankofónia a kortárs orosz film egyik legnagyobb alakjának, Alekszandr Szokurovnak az új filmje, aki tizenhárom évvel a szentpétervári Hermitage múzeumról szóló Az orosz bárka elkészítése után ezúttal a Louvre történelmének egyik kulcsperiódusát vizsgálta meg. A Frankofónia világpremierje a világ legrégebbi filmfesztiváljának, a rangos ‘A’ kategóriás Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon volt, ahol az Arany Oroszlánért versenyzett az alkotás és végül két díjat érdemelt ki. Velence után a Frankofónia bejárta a világ legismertebb filmfesztiváljait, mások mellett Torontóban, San Sebastianban, Londonban is szerepelt. Szokurov filmje második világháborús kontextusban beszél a művészetek szépségeiről és fontosságáról, mindezt áthallással napjaink kulturális és társadalmi állapotára. Nem véletlenül mottója a filmnek, hogy Elégia Európáért.
