1992. Tbiliszi, Grúzia. Zajlik a Szovjetuniótól való elszakadás, fokozódik a feszültség Abbáziával. Az emberek ízlelgetik az újonnan szerzett szabadságot, miközben még nosztalgiával tekintenek szovjet útlevelükre, és nem értik, miért kell fegyveres konfliktust folytatniuk. A kenyérért sorba kell állni, mindennapos az éhezés. Tinédzserek azonban még a legvérzivatarosabb időkben is vannak, bár kétségtelen, a két barátnő, Eka és Nativa jobban örült volna, ha egy más korban, más körülmények közé születik. A hétköznapi nehézségek mellett még a családi konfliktusokkal, iszákos apával is meg kell birkózniuk, így okkal gondolhatják, hogy a felnőtté válás a szokásosnál is nehezebb számukra. Egy olyan országban legalábbis, ahol pisztolyt kapnak a randin ajándékba. Ám a kaukázusi tinédzserlányokat ugyanazok a problémák és témák foglalkoztatják, mint bárhol a világon.
Az ártatlanság virágai világpremierje a tavalyi Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon volt, ahol a film elnyerte a Nemzetközi Artmozi Szövetség CICAE-díját. Fesztiválkörútja során olyan további rangos mustrákon szerepelt és nyert díjakat, mint az „A” kategóriás Montreali Nemzetközi Filmfesztivál és a Szarajevói Nemzetközi Filmfesztivál. Utóbbin a tinédzser lányok együtt nyerték el a legjobb színésznő díját. Az ártatlanság virágai volt Grúzia Oscar-nevezettje a legjobb külföldi film kategóriában. Az elsőfilmes Nana Ekvtimishvili és Simon Groß érzékeny drámája két fiatal lány felnőtté válásának történetén keresztül mutatja be a kilencvenes évek Grúziájának világát és az átalakulás időszakát.
